Filmes véleményblog

Harper

Dűne: Második rész - Kritika

2024. március 06. - Harper.

Sokan írtak már a Dűne második részéről (a legjobb írások sajnos nem jelentek meg a szélesebben látogatott médiafelületeken [valószínűleg ez sem fog]) és a sok poszt azt igazolja, hogy mind a Dűne-világ alaptörténete, mind pedig annak eddigi két utolsó filmes megvalósítása (2021-ben és 2024-ben) valódi különlegesnek számítanak. A Dűne atyja, Frank Herbert (újságíróból lett regényíró) 1986 február 11-én hunyt el az amerikai Wisconsinban így nem ismerhette meg a Denis Villeneuve által elkészített változatokat, de szerintem tetszettek volna neki. Az első feldolgozás inkább a Dűne-hangulattal ismerteti meg a nézőt és a sajátosan futurisztikus disztópia-közeg kereteivel, míg a második a kiválasztott központi karakter, Paul Atreides herceg felemelkedését tárja elénk. Mindkettő érdekes és élvezetes a maga saját módján és mindkettőhöz inger-gazdag és lenyűgöző látványvilág társul. Jelen poszt a második epizódra fókuszál. Nézzük, mitől annyira különleges?

dune1.jpg

A kép forrása: variety.com

Az első ami azonnal kiemelhető, ha megnézzük a Dűne kettőt és kijövünk a moziból, hogy magával ragadó a története és tényleg elvarázsoló a kép világa. Nézzük előbb tartalmi részt. [Itt némi spoiler következik a bekezdés végéig melyet ugorj át, ha semmit semmit akarsz tudni a sztoriròl.]  Adott egy fiatalember Paul, akinek nagy-hatalmú családja az Atreides-ház egy nap áldozatául esik a császári hatalomnak (és az őt szolgáló titokzatos tanácsadói körnek), amikor legnagyobb riválisaikat a Harkonneneket uszítják rájuk. A harc gyorsan eldől: a támadó sereg mindenkit elpusztít. Ám a herceg fia Paul Atreides (Timothée Chalamet) sikeresen megszökik és édesanyjával együtt az Arrakis bolygó ősi népéhez a fremenekhez menekül. A sivatagi nép tagjai messiásként tekintenek a fiúra, mert ősi próféciáikat látják különleges képességeiben. Mind a bolygó, mind annak népe nagy jelentőséggel bírnak, hiszen náluk található az Univerzum legfontosabb anyaga a fűszer, mely lehetővé teszi a nagyon távoli űrutazások túlélést is. Paul beilleszkedik a fremenek közé, sőt kiállja próbatételeiket is, végül az élükre áll. A végső célja most már a bosszú mind a császáron, mind pedig a Harkonnen családon. A fiú a megtorlást követően a legfőbb hatalom megszerzésere áhítozik, melyben már a fremenek is segítik őt. Nagyjából és leegyszerűsítve ennyi a Dűne második részének lényege.

Csakhogy ennél valójában sokkal többről van szó, mert az egészet átszövi a misztikum, és számtalan konfliktus. Paul a titokzatos Bene Gesserit rendhez tartozó édesanyja Jessica (Rebecca Ferguson) tanítványa ráadásul születése óta rendelkezik a jövőbe-látás képességével. Akaratát másokra is rátudja kényszeríteni és egy egész nép felett tud uralkodni. Környezete tudja, hogy nagy dolgokra hivatott. Ám hosszú utat kell megtennie sorsa beteljesítéséig, a filmbeli történet pedig ezt az utat mutatja be nekünk.

dune2.jpg

A kép forrása: wired.com

A Dűne második részében van misztikum, számtalan fordulat, intrika és titok, melyek egy ponton meglepetésszerűen derülnek ki a néző számára. Mindehhez társul egy páratlan látvány-világ egy gyönyörűen fényképezett sivatagbolygóval, egy gigantikus Harkonnen-arénával (kicsit ókori római mintára), óriási futurisztikus űrhajókkal és hatalmas homoklakó szörnyekkel, melyek száguldó tempóban képesek előretörni fremenekkel a hátukon.

Kapunk szerelmet és szenvedélyt is, hiszen a feremenek között él a gyönyörű Chani (Zendaya), aki beleszeret Paulba, miközben tanítgatni próbálja, hogyan maradjon életben a sivatagban és hogyan illeszkedjen be népe világába. Természetesen a harc is megjelenik: láthatunk csatákat, párharcokat és a Harkonnen-bajnok, Feyd-Rautha (Austin Butler) összecsapását Paullal, mely a film egyik csúcspontja.

Az alaptörtének közben szól bizonyításról és helytállásról is, a fiatal Paul élni akarásáról és kitartásáról, mellyel egy egész népet próbál megnyerni magának. Legfőbb támogatója egy törzsi vezető, Stilgar (Javier Bardem), aki a kezdetektől a végsőkig kitart mellette. Az eddig felsorolt emóciók együttes hatása tényleg magával ragadó, még akkor is, ha természetesen akadnak apróbb hibák, tökéletlenségek és a script sem pontosan követi Herbert 1965-ös regényfolyamát.

Ám a Dűne 2 akkor is valósággal magába szippantja a nézőt, mert a mozi kínálta lehetőségek (hatalmas vászon, hanghatások) kiteljesítik a Villeneuve által zseniálisan kiválogatott képi elemeket és effekteket. A 166 perces játékidő egyszerűen elillan és azt vesszük észre, hogy csak történetre és a látványra koncentrálunk. Frank Herbert örökségét méltó módon vette át Denis Villeneuve, akitől már most nagyon várjuk a harmadik fejezetet. A film értékelése nem lehet levesebb 90%-nál. Egyszer mindenkinek látnia kell.

90_szazalek.jpg

 vonal.jpg

 Egyéb írásaink: Holtodiglan, Oppenheimer, Mission Impossible - Leszámolás, Kandahár, Tyler Rake 2., Préda (Prey), Moonfall, Dunkirk, King's Man - Kezdetek, Ne nézz fel (2021), Megbocsáthatatlan, Az utolsó párbaj - történelmi film, Senki - látványos kisember sztori, Elk*rtuk - politikai film, A nagy pénzrablás, A Snowpiercer világa, A 10 legkedvesebb filmem  harper5.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://harper.blog.hu/api/trackback/id/tr3218347365

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása