Lezárult egy időre (talán végleg) a La casa de papel (Money Heist) azaz A nagy pénzrablás című népszerű spanyol akció-sorozat történetfolyama amikor az utolsó, ötödik évad záró részei is felkerültek a Netflixre (december harmadikán). A bankrablós, pénznyomtatós illetve aranykészlet elrablós sztori különleges befejezést kapott drámával, fordulatokkal és izgulós jelenetekkel valódi pörgős szórakozást adva a nézőknek.
A nagy pénzrablás sikerének titka valószínűleg az egyedi karakterisztika (az egyes karakterek összetett bemutatása, megformálása) és a folyamatosan meglepetéseket biztosító, rejtélyekkel teli, szövevényes történetvezetés, mely minden epizódnál ad bőven gondolkodni valót a nézőknek. A központi karakter az okos, ravasz, de esendő, vagyis hibákkal teli és mégis zseniális Professzor, Sergio Marquina (Álvaro Morte), aki mindkét nagy rablási akció esetében a tervek egyengetője illetve a kezdetben 8 fős, majd számtalan taggal bővülő kis rabló-csapatok vezetője. Fontos társai a tervezésben: testvére, Berlin (Pedro Alonso) és annak barátja Palermo (Rodrigo de la Serna). A kezdeti csapat tagjai: Tokió (a narrátor), Nairobi, Helsinki, Oslo, Rio, Moszkva és Denver mindannyian nagyvárosokról kapott nevekkel, névtelenségük biztosítása miatt.
Később csatlakozó tag: a nyomozónő, Raquel (Itziar Ituno), Mónica (a későbbi Stockholm), Marseilles, Manila, Bogota, Benjamín, Pamplona. Mindannyiuk kis élettörténetét megismerjük, a forgatókönyv élvezetes egyszerűséggel mutatja be sztorijaikat. Szerethető figurák, emberi tulajdonságokkal így azt érezzük, hogy csapatukba akár mi nézők is odakerülhetnénk, emiatt pedig magunkénak érezzük vágyaikat, céljaikat tiszta szívből szurkolva sikerükért.
Közben három nő is melléjük áll, akik korábban ellenfeleik voltak: Murillo nyomozó, aki az első két évadban még a nyomozást vezeti ellenük, Monica, aki a túszok közt van a sorozat elején és Ailcia Sierra, aki a rendőrség legjobbjaként majdnem véget is vet akciójuknak. Átállásuk bizonyítja: a Professzor vezette csapat nem akárkikből áll, különleges emberek ők, akik még ellenségeiket is maguk mellé képesek állítani.
Az első két évad a történelem legnagyobb bankrablást mutatja be, mely valójában euro bankjegyek nyomtatását és ellopását jelenti, egy mesteri terv végrehajtásával. A harmadik és negyedik évad már a madridi spanyol aranytartalék megkaparintásáról szól egy kibővült csapattal. Végül a záró évad már hihetetlen fordulatokkal, kudarcokkal az elmenekülés körül forog.
Ami a befejezést illeti: az utolsó részek (de igazából már 4. évad is) a veszteségekről szól és arról, hogy a kezdetben hősként sikereket arató csapat, hogyan éli majd túl ezt az egészet. A esélyek egyre rosszabbak, a néző az utolsó pillanatig nem tudhatja, hogy megússzák e és meghal e még egy kedvencük. A Jesús Colmenar - Alex Pina páros (rendező és forgatókönyíró) zseniális érzékkel adagolja a meglepetéseket és fordulatokat miközben a cselekmény az időben ugrál és fokozatosan, lassan derülnek ki az egyes karakterek titkai, tervei.
A legvégén a Professzor nem számol egy tényezővel, mégpedig Berlin párjával, Tatjanával (és Berlin fiával) akik majdnem teljesen tönkreteszik a végkifejletet. Ám kiderül: még ez a véletlen és szerencsétlen fejlemény is jól sül el és valójában még segíti is a megmenekülést. A zárás egyszerűen zseniális (harmadszor használva ezt a jelzőt erre a filmre): megoldja a nyitva hagyott kérdéseket és a teljes győzelmet a Professzor számára.
A magam részéről legkedvesebb karaktereim: a Professzor és Raquel (Lisszabon), a legkedvesebb jeleneteim: a közös éneklés Berlin és a Professzor részvételével (Bella Ciao ének) illetve Raquel megkérése, legizgalmasabb jelenet pedig: második évad legvége a meneküléssel (ami sikerrel zárul).
A nagy pénzrablás az utóbbi évek egyik legjobb sorozata. Remélni szeretném, hogy folytatni fogják egyszer valamikor, lehetőleg ugyanazzal a készítői csapattal és szereplőgárdával.
***
